Szabad Királyi Város Fogalma

Tuesday, 07-May-24 05:32:05 UTC

1526-ig már alig történt valami Szegeden. Korszakunk utolsó politikai, katonai mozzanatának dátuma a magyar történelem egy, kihatásaiban nagy fontosságú eseményével esik egybe: 1526. augusztus 29-én, a mohácsi ütközet napján, Szapolyai János Szeged mellett táborozott. A kettő talán azonos. Szabad királyi városok. A korszakrajellemző ötös családnagysággal számolva 7745 lelket kapunk, és így minden bizonnyal közel járunk a valósághoz, ha 7500—8000 lakosról beszélünk. 1502-ben királyi személynök is volt.

  1. Fogadó a magyar királyokhoz
  2. Szabad királyi város fogalma wikipedia
  3. Szabad királyi város fogalma teljes film

Fogadó A Magyar Királyokhoz

A díszítetlen bordás csillagboltozatú sekrestye keleti falát két keskeny, egyszerű bélletű csúcsíves ablak töri át. Egyébként is logikus, hogy a palánki és felsővárosi hetivásárok után az alsóvárosi is sorra kerüljön valahára. Bár a nyár folyamán is mozogtak e térségben török és rác csapategységek Buda irányában — Kalocsa őrsége például sorozatban küldözgette a segélykérő leveleket a központi kormányszervekhez —, végül is úgy tűnik, hogy a várost és környékét ezúttal nem érte újabb török támadás. Zákány Balázs mindenesetre beletartozott az ifjú értelmiségnek abba a körébe, melynek programját Wolphardus fogalmazta meg e kiadvány ajánlásában akép-pen, hogy "eme poéta erényeitől és hírnevétől fellelkesülve", "a halhatatlanság gyönyörű jutalmát szem előtt tartva" minden erőfeszítésével igyekszik a tudományt ugyanolyan magaslatra emelni, mint ahová Janus a költészetet juttatta. Jámbor volt, s az erényben senki fölötte nem állhat, Érdemmel szerzett méltó égi helyet. Szabad királyi város fogalma teljes film. A királyi adón (Census Regius v. Census sancti Martini), a hadi adón és a katonabeszállásolás terhén kívűl más országos terheket nem viseltek; külön címerrel és pecséttel birtak. Nehéz viszont megérteni, hogy a Svájcban időző magyar reformátor miért két esztendővel annak megtörténte után "újságolja el" Szeged török uralom alá jutását. Külföldi egyetemet járt hazánkfiai között is sokkal kisebb számban bukkannak elő, így természetesen a szegediek is. Hazánk déli végeit már évszázadokkal korábban az egyház érdeklődésének homlokterébe állította a Balkán népeinek folyamatos és a török terjeszkedéssel a későbbiekben fokozódó beszivárgása, ami az ottani eretnekségek magyarországi térhódításának veszélyével fenyegetett.

Ismerték a bársonyt, a dókát (. Győr, a királyi város jól élt előkelő jogával –. Ezzel párhuzamosan a nyugati oldalon futott a Szentháromság utca, amely a Palánkból vezetett kifelé, a mai Hunyadi János sugárút vonalában. Délnek vonultak és éppen Martonosnál tartottak, amikor szembetalálták magukat Kászon Szegedre igyekvő' csapatával. Igen sok a Kun, és ugyancsak van egy Kun utca is, sőt a vezetéknevek egynémelyike is kun eredetű (Mizsér, Nyőgér, Tatár, Törtei, Kara, Csartán). Tudunk arról, hogy a rend hittérítő-missziós feladatköréből bizonyos területek ellátása a magyarországi rendtartományra hárult.

Bár a Délvidék Ferdinánd-párti parancsnoka, Török Bálint temesi ispán is nagy reményeket fűzött Majthényi szegedi működéséhez, a kapitány inkább a rendbontásban, semmint a rendcsinálásban jeleskedett. Van több Kántor; ennek volt feladata az iskolai énektanítás. Ennek az 1440-es évektől nincs nyoma, ami azonban mit sem jelent, hiszen az írásos emlék hiánya azt is tanúsíthatja, hogy minden a legnagyobb rendben folyt. Buda négy kolduló rendű kolostor fenntartására tudott vállalkozni, Szegeden, Esztergomban és Pécsett három-három volt. Főnemességtől elkülönülő nemesek. Magyarország a 14-15. században - Fogalmak Flashcards. Az egyik szereplő, Sztari Bálint, ugyanis húsz évvel korábban, de már jócskán az első elzálogosítás után, a trónharcok idején a trónkövetelő Albert herceg mellé csatlakozott, miáltal hűtlenség bűnébe esett, ezért II. Mint láttuk, a Belső-Palánk bekerítését is önerőből kezdte meg a lakosság. Szabó természetesen igen nagy számban találtatik, és még Varró is van. Életének egy arisztokratikus vonását alkotta az, hogy jogaikat tényleg nem a városi polgárok összessége, hanem annak csak egy kis része gyakorolta. Teljes joggal, hiszen egyfelől egy 1543 júliusi kalocsai zsoldlajstrom tanúsága szerint a szegedi {511} liva akkor már valóban létezett, 204 másfelől Dervis, az első szegedi bég tevékenyen részt vett a — Jíécs*- Esztergom és Székesfehérvár elestével végződött — 1543-as szultáni hadjárat különböző hadivállalkozásaiban. Történetesen hozzám került. Az így előállított nyersanyagot kész termékké feldolgozó városi mesterek egészen magas szintű szakosodást mutatnak. Szeged és a Szerémség között — tudjuk — régóta sűrűn járt út húzódott, a dél felé irányuló agitáció tehát innen indulhatott a legkönnyebben.

Szabad Királyi Város Fogalma Wikipedia

Már éppen ismét a Tisza felé vette útját, amikor megérkeztek hozzá a Temesvár környékén lakó rácok küldöttei, és segítséget ígértek e vár megtámadásához. Most ugyanezekre felvesz tőle még 100 forintot, így a tartozás 300 forintra emelkedik. Az viszont már bizonyosan a ferences templomra vonatkozó tudósítás, hogy 1433-ban Bertrandon de la Brocquiére lovag itt — mint mondja — "egy kicsit magyaros" misét hallgatott. Meghalt 1510. október 1-én. Szabad királyi város fogalma wikipedia. A korábbi Szent Péter utcának később ugyancsak Új Boldogasszony utca lett a neve.

85 Ugyanezen évben a szegedi János mester hozta rendbe Ulászló prémes subáját. Kemálpasazáde 1526-ban álmélkodva jegyezte föl, hogy "minden utcában nagy ritkaságú drága áruk voltak kirakva, melyeket a kereskedők a világ minden részéből hordtak oda". 140 Előkerült továbbá a templomszentély tetopárkányzatanál elhelyezett két tábla, mindkettő 1503-as évszámmal. Ím egy vitéz fia ott fogságba esek, Egy beslia aga ám ott levágaték, Sok áros fő török akkort megöletek. Meglehet, hogy ezek a fiatalok az elemi ismeretek elsajátítása után eleinte más városokban folytatták középfokú tanulmányaikat, amelyek végeztével külföldre indulhattak. Fogadó a magyar királyokhoz. Az épülő fal egy darabja később (1871-ben) a piaristák gimnáziumánál került elő. A tótok és a kunok valaha külön közösséget (ún.

Feljegyzés főleg azokról maradt, akik tekintélyesebb hivatalokban működtek. Itt vásárol papírt is. Az egyház azonban a XV—XVI. 99 A Szűz Mária-kolostor másutt, mint az Alsóvároson nem állhatott. Az 1440-es évektől azonban az egyetemjáró mozgalom olyan élénkké és tömegessé válik, hogy ebben az időben már feltétlenül kellett középfokú ismereteket nyújtó intézménynek is működnie a városban, méghozzá magas színvonalon, mert a diákok megfelelő alap, főleg tökéletes latintudás nélkül nem vághattak neki az útnak. 240 A szegedi ütközetben részt vettek kimutatásából úgy tűnik, hogy ezek az erősítések már nem érkeztek meg a szegedi táborba. György, Trencsén, Újbánya, Zólyom. A lakók egyik része szőlőbirtokos, a másik rész a hat dénárt fizetők közé tartozik, gabonát, juhot, más terméket egyik sem ad.

Szabad Királyi Város Fogalma Teljes Film

Század eleji Szent Pétertemplom késő román stílusú épülete, amihez a jelenlegi épület falából előkerült faragott kövek is tartoznak. Dél-Magyarország volt az a terület, melynél az Európa szíve felé hömpölygő áradatot feltartóztatni remélték, így véve elejét annak, hogy az a nyugat-európai eretnekmozgalmakkal egyesülve komoly veszélybe sodorja a római egyházat. Század második felében kisajátították maguknak a tárnoki széket, melyen a tárnokmester elnökletével maguk vettek részt, és maguk között intézték ügyeiket, pereiket. 131 lakosnak volt juha, 139 adott terménytizedet, 77-nek szőleje volt. Legalábbis ezt látszik igazolni az az adománylevél, amelyet Báthori István nádor {506} 1529. április 10-én bocsátott ki nemes Zákány István szegedi bíró számára, s amellyel átengedte neki a Jánoshoz pártolt és ezáltal hűtlenné vált Isztári János deszki és szőregi birtokait. Benne van ebben Tápé és Szentmihály lakossága is. S kivált érdekében állott azoknak a városi közösségeknek, amelyek az elmúlt évek hadakozásai során komoly vérveszteségeket szenvedtek. Az idő jó része kártyázással, pörgettyűzéssel és hasonló szórakozásokkal telt el. Szoros függésben voltak a főkormányszékektől és pedig közigazgatási ügyekben a helytartó tanácstól, pénzügyekben a királyi udvari kamarától, már 50 frtnyi kiadáshoz a kamara jóváhagyása volt szükséges. Erre utal, hogy a generális 1493-ban elmozdítja a perjelt, bizonyos Miklóst, mert még gyermek és tudatlan, elküldi őt tanulni Bolognába. Az építkezés nyilvánvalóan későn indult ahhoz, hogy még a török megszállás előtt be is fejeződjék. A premontrei apácák letelepedésének idején legészakibb csücske ott lehetett, ahova ők építették kolostorukat.

A századforduló után a szegedi prédikátor barátok háza hanyatlásnak indult; 1516-ban le is égett. 458} A velük való kapcsolat — legalábbis áttételesen — a szegediek külföldi pénzügyi összeköttetéseit is sejteti. Mindeközben a hajdúk éppen azon "munkálkodtak", hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsák. A kettéváláskor az obszervánsok az Alsóvároson, az elhanyagolt Szent Péter-templom mellett alapítottak kolostort. A rajtaütés áldozatainak teteméből — úgyszintén Tinódi elbeszélése szerint — két nagy halom tellett ki. 1447-ben Csongrád megye előtt Farki László pereli Dorottya asszonyt, aki nem adta vissza neki a Pesten kölcsönkért 2 arany forintot. A 12 szereplő közül tehát öt év leforgása alatt öt meghalt, egy elköltözött, három újonnan érkezett, mindössze három maradt egyazon helyen, egyazon állapotban, életben. Egyik az említett országút a mai Hunyadi János sugárút vonalában, másik a Tiszához közelebb. Mindkettő a mocsáron túl fekvő Alsóvárosra érkezett.

232 A szandzsákbég tisztét Mik-háloglu Khider bég viselte, akit a magyar források Hédernek emlegetnek, s aki 1551 végén vagy 1552 legelején váltotta fel az őrség és a kerület élén Musztafa béget. A dolog ennyiben maradt. A Felsőváros a vártól a Bánfalva utcáig húzódott. Háztartási eszközöket készített a Szitás, a Cserepes és a Fazekas (ebből 26 van), a Korsós család, vagy valamelyik felmenője. A szegedi iparosság öntudatára jellemző, hogy külföldre kerülő fiai szívesen hivatkoznak apjuk foglalkozására.

A torony a szentélypárkány magasságáig gótikus, földszinti részét négy fiókboltozat fedi bordák nélkül, a sarkokban egy-egy keskeny lizénával. 1387-1437) idejétől törvényhatósági jogot is szerezett, saját jog szerint, pallosjoggal igazságot szolgáltathatott. Magyarországon ugyanis felső szintű oktatás nem lévén, a legigényesebbek kénytelenek voltak külföldre küldeni tanulni vágyó fiaikat. Egy vá-logattot csapat betörte a várkaput, és néhány lépésnyire be is nyomult a várudvarba, a felocsúdott őrök azonban csakhamar "kivágták" őket onnan, mire a hajdúk — hét halottat hagyva maguk után — visszahúzódtak, s csatlakoztak társaikhoz, akik — az általános korabeli katonaszokás szerint — már hozzáláttak a zsákmányoláshoz: "Az sok drága kincsöt széllel takarják vala. Mivel János király csapatai a Maros völgyében gyülekeztek, Jován is kimozdult hadaival, amelyeket eladdig a szerémségi török várak ostromára gyűjtött, Szegedről, de a városban — kincstárnoka, Szubota vajda parancsnoksága alatt — őrséget hagyott hátra. A törökök nagy árat fizettek a szegedi győzelemért.

120 Akad a forrásokban néhány Magister (, mester') is, mely cím többnyire egyetemi végzettséget, sőt tudományos fokozatot jelöl. 183 Szeged ez év augusztusában is csak úgy menekedhetett meg a Tiszán felevező török naszádosoktól és az erre portyázó török lovasoktól — akik jó mélyen behatoltak a Duna—Tisza közére —, hogy velük és Radics embereivel, nyilván nem áldozatok nélkül, szerződést kötött. Ezzel összefüggésben a legnagyobb összegű adót fizette (bár ennek mindenkori nagyságát más tényezők is jelentékenyen befolyásolták). De Jahja-pasa-záde serege a janicsárok előtt oda érvén, kirabolta, majd a janicsárok is oda érvén, sok zsákmányt és annyi foglyot szereztek, hogy nem lehetett megszámlálni... Még soha nem lehetett látni a hadifoglyoknak ilyen nagy mennyiségét, úgy, hogy e táborban egy kolduló szegénynél kilenc tündér szépségű, gyönyörű arcú fogoly volt; a gazdagok zsákmánya pedig határtalan vala. A tettesek egyike így kiáltott: "Ne vágd el az inát!