Magyarország Vízrajzi Térképe Nevekkel

Thursday, 09-May-24 12:47:42 UTC

Sokszor hallani, hogy a magyarul megemlített földrajzi nevet azzal egészítik ki: "most úgy hívják, hogy". Mexikóváros, Kuvaitváros, Brazíliaváros, Nyugat-Berlin, Kelet-Jeruzsálem, Észak-Nicosia, Majnafrankfurt, illetve Mosztár, Szarajevó, Tetovó stb. Nem szabályozták jelentõs mértékben a névhasználatot, annak ellenére, hogy a század elején már bontakoztak ki viták a határokon túli magyar névhasználatról.

Következetes névhasználattal e terület magyar nevei még menthetők, de alapanyag, főleg a nagyobb méretarányokhoz kötődő határnevek esetében kevés van. Ebből a mai magyar államterületen kívül, de a Kárpát-medencében él 3, 3 millió magyar. A Magyarország domborzatát bemutató kivágatokon a határokon túli névanyag fõleg a tájnevek száma drasztikusan csökkent, felvételük rendszertelenné vált. Bratislavský kraj (Szlovákia). Ezeket minden esetben célszerű használni.

Ha sonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. A névélettani szempont a földrajzi nevek önelvü vizsgálatát jelenti, vagyis Lőrincze Lajos (1947) megfogalmazásával élve arra irányul, hogy "miért és hogyan keletkeznek a földrajzi nevek, milyen körülmények között változnak meg, mik e változások okai, formái, törvényszerűségei". 90 Ebben Kárpátmedence térkép teljes magyar névrajzzal, Magyarország kivágatok (közigazgatási és általános földrajzi), valamint Magyarország részlettérképek is közlésre kerülnek. A névhasználat területenként eltérő ilyen diszkriminációja érthetetlen és következetlen, hiszen egy nép etnikai jelenléte adott területen idővel jelentősen megváltozhat, a névhasználat viszont általában folyamatos, és csak nagyon lassan változik. Ez utóbbi ellenére számos magyar földrajzi név háttérbe szorul az idegen alakhoz képest.

Ugyanakkor jelentõs visszalépések is történnek: megjelennek olyan külföldi atlaszok magyar adaptációi, amelyek a térképlapokat nem igazítják a magyar olvasó igényeihez sem az ábrázolt kivágatok, sem a névrajz tekintetében. A helynevek eredete A földrajzi elnevezés alapvető célja a tájékozódás elősegítése azon a területen, ahol az ember tartózkodik: elsősorban a szűkebb lakókörnyezetben, másodsorban az egész világban. Domborzat csíkozással, színezéssel és névírással. Folyónevek (Kulpa, Száva, Lónya stb. Az elsõ világatlasz majdnem 15 évvel az ÁTI- Kisatlasz utolsó kiadásának megjelenése után, 1959-ban látott napvilágot 59. Ez is mutatja, mennyire nem szerencsések a külföldi atlaszok nyelvi adaptácói, akár a kivágati, akár a névhasználati szempontokat vizsgáljuk. Jelen írásomban a modern kartográfia 1 által készített, Magyarországot és annak táji keretét, a Kárpát-medencét és környezetét ábrázoló térképek magyar földrajzinév-anyagának jelentõsebb változásait követem nyomon. Calais 31 és Rajna, Csatorna-szigetek nevek szerepelnek. Magyar földrajzi nevek a névterületen kívül. Ez a rendszer még nem mutatja azt a szoros hierarchikus felépítést, amely az 1960-as évektõl majd jelentkezik, a nevek és a névadás problémája már jelentõsen felmerül. NyugatMagyarországon viszonylag kis számban találunk ilyeneket, pl.

A Slovenský kras név fordítása. Cserszkij hrebet (orosz). A magyar névanyag szerepeltetésének szándéka tehát megvan, de nem akar túllépni egy közelebbrõl nem meghatározható elvi határon. Ez az új az 1992-tõl szakmai körökben megjelenõ, számos térképen alkalmazott, de nyilvános publikációban csak 1996-ban napvilágot látott munka, amely Magyarország természetföldrajzi tájainak felosztását egyértelmûen a Kárpát-medence térségébe illesztve mutatja be. Idegen név magyaros átvételekor a név alaptagját vesszük át, ez egészül ki magyar többes számmal ill. magyaros írásmóddal. KPTTB figyelembe vette a szomszédos nemzetek (és országok hivatalos) tájszemléletét, felkutatta 81 Székelyföld (1:250. 11) Szerémség (Horvátország és Szerbia-Montenegró területén): a magyar névanyag minden névtípus esetében csonka. • A nem latin betűkkel író keleti nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja a "keleti nevek magyar helyesírása" által megadott átírási formában kell használni.

Forrásul részben egyházi, részben pedig világi oklevelek szolgáltak. • Azokban az országokban, ahol a közigazgatási egységek neveinek tulajdonnévi része közszói (égtájak, viszonyszavak) tagot tartalmaz a név egészének magyar formáját kell felvenni. Fürstenfeld Fölöstöm, Lwów (Lvov, Lviv) Lemberg Ilyvó, Iaºi Jászvásár, Turnu-Severin Szörényvár 28 Kismarton (1921 elõtt Sopron vármegyében). 24 Bécsi-erdõ 25 Eperjes városától Tokaj városáig húzódó vulkáni kúpok sorozata. Mont Blanc, Sierra Nevada, Kara-kum, Kizil-kum, Góbi, A magyarországi térkép-sokszorosításban a síknyomtatás nagyobb arányú térhódításától. A felszabadult helyzetben egyedül a pénzhiány, a szakma erõs alulfinanszírozottsága szab korlátokat. Használatára is szükség lehet. Europeana Travel, Magyarország, topográfiai térkép. A mai államterületnél mintegy 3, 5-4-szeres nagyságú a névterület. A településnevek kétnyelvûsége a Kárpát-medencén belül is csorbul. Az idegen nevek magyaros alakjának használatára, minden erényével és hibájával, az 1954-től az 1990-es évek elejéig egyetlen magyar nyelvű világatlaszt tekintették mérvadó"k. "Egy térképen csak azok a nevek szerepelhetnek magyarul, amelyek a Világatlaszban is magyarul vannak" hangzott és hangzik el sokszor a különböző könyvkiadók szerkesztőségeiben. Német neve Altofen, magyar nevét a 19. század végéig ÓBuda alakban írták (azaz nevének egy nyelven belül is több - szinonim - változata volt, és volt más nyelvű változata is). Részletes hegy-vízrajzi nevekkel, tájékoztató jellegű úthálózattal, írható-letörölhető műanyag borítással, két féccel és akasztóval összetekert állapotban szállítjuk.

A térképész társadalom egyik fele FNT I. Tehát minél távolabb kerülünk a Kárpátoktól a következetlen magyar földrajzinév-használat egyre erõsödik.. Az 1940-es évek törekvése volt a magyar földrajzi nevek kiteljesítésének, régi magyar névalakok felelevenítésének és újbóli használatba vételének a próbálkozása. A Kárpát-medence az a terület, amelynek központi, kis része ma a magyar államterület, egyben a kompakt magyar névterület része is. Ki kell emelnünk, hogy a fenti magyar "név-nemhasználati" jelenséget sokszor nem is az etnicitáshoz kötés okozza. Az út- és hídadatok. Szlovák neve Vtáèník. Ilyen munka az Officina képes világatlasz 82. Az elnevezés többnyire az ott lakóktól eredhet, de az is lehetséges, hogy a környezetükben élő lakosság adta a nevet. Századig nyúlik vissza. Sierra Dois Irmaos (portugál). Külön nagytájként csak 1950 után jelenik meg, ezt egyértelmûen az országhatárhoz kötött tájlehatárolás szükségeltette. A forgalomban lévõ térképek szakmailag értékes munkák, de magyar neve k szempontjából információhiányosak. Krkonošský Národní Park (Csehország). Középkori csoportra.

61 Az atlasz az Európa országait bemutató térképlapokon a szomszédos országok esetében csak minimálisan használja 62 a magyar településneveket, és a tájnevek egy része csak államnyelvi alakkal szerepel. A békeszerzõdéssel szembeni várakozásokat mutatja, hogy az egész atlaszban nincsenek országhatárok. Kevés térképolvasó számára ismert, hogy kisebb méretarány esetén nem minden térképi elem kerül fel a térképre, így a földrajzi nevek egy része is áldozatul esik a méretarány csökkentésének. Ez a gondolat rávilágít arra, hogy a térkép képi szimbólumrendszerének értelmezése könnyebb és gyorsabb, mint egy konkrét nyelvhez kötött szöveges közleményé. Kraj Severo č eský (Csehország). Ahhoz, hogy a földrajzi nevekkel foglalkozó szakemberek a fenti kérdésekben világosan lássanak, és a magyar földrajzi nevek használatának elveit megismerjék, tekintsünk át néhány fontos fogalmat. Ennek megváltoztatására 1943-ban a Honvéd Térképészeti Intézeten belül történt névgyűjtés, amely az oklevelekben, irodalmi alkotásokban fellelt magyar neveket fogta egybe és egy belső ajánlás formájában közölte. Szarvas András-Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2005]. Eggenberger féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár). A helynevek keletkezési ideje A helynév sokféle információt nyújt számunkra, ezek közül az egyik a keletkezés ideje. Ez igaz mind a domborzati, mind a vízrajzi nevekre (állóvíz) vonatkozóan. Az 1940-es évek törekvése volt a magyar földrajzi nevek kiteljesítésének, régi magyar névalakok felelevenítésének és újbóli használatba vételének a próbálkozása. Század előtti egyházi oklevelek alapján végezte.

Megkérdőjelezik az egyébként közkeletű, minden vitán felül álló és általánosan használt magyar név meglétének jogosságát, sokszor nem is szándékosan. A térképek névrajzának használatát elősegítő térképészeti szerkesztési előírások A földrajzi nevek etimológiájának bemutatása egyértelműen bizonyította, hogy a helynevek többszintű kommunikációs szereppel rendelkeznek. Feltünteti az atlasz a Kárpátok nagytájainak neveit. A térkép keretének megírása - a keretmegírás -, illetve a kereten kívüli információk megszerkesztése térképtől függően nagyon különböző lehet. Alkalmazott, törvényben, rendeletben maghatározott név. Itt jelenik meg elõször az Eperjes Tokaji-hegyvidék, illetve a Sátor-hegység nevet felváltó Zempléni-hegység 50 név is. Munkám a kisméretarányú általános térképek 2 magyar névhasználatát tekinti át. Néhány év alatt óriási mennyiségû új kiadvány születik. Ez a jelenség a kartográfiában az államközpontúság elvének alkalmazása. Az iskolai atlaszok és falitérképek engedékenyebbek. HuAiadvany/kf/index.

A földrajzi nevek között különleges csoportot alkotnak az úgynevezett exonimák. Ennek a magyar névanyagnak a használatában csak szemléletmódbeli különbségek következtében vannak eltérések (pl. Észak Csehország8, Alsó -Ausztria9, Új- Dél -Wales10, Központi tartomány11). Ez névrajzi értelemben az államközpontúság elvének a térképészeti gyakorlatban való teljes körû alkalmazásának idõszaka. Az, hogy a betűtípus és nagyság kifejezi a település lélekszámát, valamint közigazgatási szerepkörét. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. Nordrhein-Westfalen (Németország). A térképi kép segítségével szerzett ismereteink azonban csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthetők teljesnek, mert ahogyan Neisser (1984: 30) megfogalmazta: "[... ] csak azt vagyunk képesek látni, amiről tudjuk, hogy hogyan nézzük" - vagyis meglévő sémáinkra is szükség van az értelmezéshez. Ez a jelenség gyakorlatilag a XX.

Óriási földrajzinévi információhiány keletkezik Magyarországon.